A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magánvillák a part mentén és a korszerűbb nyaralók is. Megkezdődött a tó gáláns fürdőéletének fejlődése.
A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor 15 ezer különféle nyaraló, üdülő és szállóda épült a part menti településeken, és ekkor indult meg a vendéglátói létesítmények fejlődése is.
Tömegek számára nyílt meg a lehetőség a nyári kikapcsolódásra a tó partjain. Ebben az időszakban sok állami vállalat, szervezet és intézmény saját üdülőket létesített és üzemeltetett, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik Balatonőszödön található, a másik, nagyobb, komfortosabb Balatonaligán létesült.
Ezekben az üdülőkben a párt legfőbb vezetői és hozzátartozóik nyaralhattak. Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott.
Ekkor élték virágkorukat a „Zimmer Frei” („szoba kiadó”) feliratokkal, táblákkal „dekorált” magánnyaralók, amiknek tulajdonosai szobákat adtak bérbe a külföldi vendégek számára. Mások büfét, lángossütőt, vagy egyéb szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek.
A rendszerváltás után a megváltozott gazdasági szerkezetben is a turizmus ezen formája maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre nyaralni és fürdőzni érkeznek az emberek. Ennek megfelelően a Balaton elsősorban a nyári szezon hónapjaiban, kedvező időjárási körülmények között számíthat magas látogatottságra.
Nincs ez másként idén sem, Mikes Anna és Krausz Gábor is a “magyar tengernél” hűti le magát ebben a rekkenő hőségben. Anna több fotót is posztolt közösségi oldalán. Így pancsol Krausz Gábor:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani!
(Kiemelt kép: Mikes Anna Instagram oldala)