Mikor a vőlegény fölvette esküvői zakóját, szívszorító üzenetet talált a zsebében: zokogva olvasta

Amikor Márk felkelt az esküvője napján, rettenetesen izgatott volt. Tudta, óriási döntés előtt áll: nagyon szerette menyasszonyát, Fannit, de azért volt benne egy kis félsz is.

Amikor reggeli után újra fölpróbálta zakóját, észrevette, kicsit remegnek a kezei. De más is felkeltette a figyelmét. Zakója jobb zsebében egy összehajtogatott levelet talált. Mint utóbb kiderült, édesanyja írta számára. Így szólt:

“Drága Kisfiam!

Egy nő lehet, hogy jó feleség, egy másik nő pedig lehet, hogy jó anya. Ha találsz egy olyan nőt, aki jó feleség és anya egyben, akkor bánj úgy vele, mint egy királynővel. az ilyen nő igazi kincs!

Ahelyett, hogy tökéletes külsőre, és hosszú vékony lábakra költenéd a pénzed, becsüld meg azt a nőt, aki mindig melletted áll!

Ne hagyd, hogy az összes házimunkát a nő végezze!! Nem ez a sorsa. Segíts neki, amiben csak tudsz!

Fiam, soha ne egy olyan világra vágyj, amiben a pénz az úr. Ha azt mondod, hogy te vagy a családfő, ne a pénzedre gondolj, amit megkeresel… Gondolj a feleséged arcára, hogy milyen büszke mosollyal néz fel rád!

Soha ne emelj kezet egyetlen nőre sem! De a lelkét se bántsd! A testi fájdalom semmi ahhoz képest, amekkora sebet ejthetsz a szívén.

Nincs annál szebb az életben, mint, amikor fáradtan hazaérsz a munkából, és a mosolygós, gyengéd feleséged meg a vidám kisgyereked fogad téged szerető szívvel!

Amikor fiatalok voltunk, apád kaviccsal dobálta az ablakomat, hogy kimenjek egy pillanatra. Nagyon hiányoztam neki, látni akart!

Fiam, a feleségedet soha ne hasonlítsd össze más nőkkel!! Gondolj arra, hogy számos férfival találkozik ő is, de mégsem hasonlít össze téged egyikkel sem!

Apád és én mindig együtt oldottuk meg a problémáinkat, és soha nem hagytuk, hogy közénk álljanak!!

Fiam, tanuld meg, hogy mindig ott kell állj a feleséged mellett, hogy a válladon bármikor kisírhassa magát, ha arra van szüksége!

Fiam, mindig is emlékezz rám és az apádra. Ezután is, hogy családot alapítasz! Sok felnőtt elfelejti a szüleit.

Soha el nem múló szeretettel:

Anyukád”

Miután Márk elolvasta ezeket a sorokat, szeme megtelt könnyel: két dolog miatt is végtelen hálát érzett. Egyrészt nagyon boldog volt, hogy ilyen csodálatos édesanyja van, és annak is nagyon örült. hogy olyan értékes nőt vehet feleségül, mint Fanni.

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani! 

(Kiemelt képünk illusztráció)