Oldal kiválasztása

A Teknyőkaparó az egykori dél-alföldi jövendőmondó, táltos, tanyai próféta vagy garabonciás. „Alighanem a fiam volt az utolsó ember, aki látta a Teknyőkaparót.

Persze sokan emlegették később is, de csupán régi jóslatokat ismételgettek a nappali rablókról, fekete seregről, lőcstelen szekerekről meg a világvégéről, hogy akkor jön el, mikor nem lehet majd megkülönböztetni a nyarat a téltől, a férfit a nőtől, mikor az emberek a nyílt utcán üzekednek, mint az állatok, és amikor se nem születik, se nem hal.”

(141); „a legöregebbek is csak gyerekkorukból emlékeztek rá, negyvennyolcból, amikor megjósolta a vereséget, meg a gyászos gyümölcsöt termő tizenhárom bitófát.

Akkor mondta azt is, hogy lőcstelen szekerek száguldanak majd az utakon és postakocsi helyett vasszekérre ülnek az utazók, meg hogy füstlyukak helyett kőkémének lesznek a házakon, és ez mind be is következett.”

(162) “A Teknyőkaparó apokaliptikus látomása szárnyra kelt, évtizedeken át ismételgették: „nemsokára lőcstelen, ló nélküli szekerek száguldoznak majd az utakon, nem húzza ló, mégis szalad.

Lösznek vasparipák, a nagy fehér ló szügyig jár a vérbe, össze lösz fűzve dróttal a világ. A gyerökeink mög majd látják a vasmadarakat röpülni”

(109) “Apokaliptikussá növekvő látomása pedig ekképp mutatkozik meg: „nappali rablókról, fekete seregről, lőcstelen szekerekről meg világvégéről, hogy akkor jön el, mikor nem lehet majd megkülönböztetni a nyarat a téltől, a férfit a nőtől, mikor az emberek a nyílt utcán üzekednek, mint az állatok, s amikor se nem születik, se nem hal.”

(141) “A jövőlátó Teknyőkaparónál racionálisabb a Prédikátor, aki földhözragadtabb módon így üzen a jövőnek:„Az ismeretek és a technika fejlődése gyorsabb, mint az emberek tudásának és erkölcsének gyarapodása, és míg a tudomány gőzmasinán száguld, sőt repül a végtelen lehetőségeket mutató jövőbe, a nép iskolázatlan fiainak észjárása parasztszekéren döcög (…)

Elszakadóban vagyunk a természettől, s hiába vágyunk vissza eredeti állapotunkba, utunk egy irányba megy, nem fordulhatunk vissza” (82, 85). (Jámborné Balog Tünde: Templomkerti látomások. Széphalom Könyvműhely, Budapest,  2014. 311 oldal.)

Olvasd el ezt a cikket is –>  Itt a videó arról az átverésről, amin még Vágó István is nagyot nevetett: ezzel a felvétellel adózunk a kvízmester emlékének

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani!