Nem semmi, milyen titkot rejt a Gellért-hegy: egy lány levideózta!

Régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a kelták is oppidumot létesítettek a Gellért-hegy magasabb részein és északi lejtőin. A régészek valószínűnek tartják, hogy ezt a sánccal megerősített várost és a környező területeket az eraviszkusz törzs lakta.

A római hódítás következtében az itt élőket az 1. században az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a civitas Eraviscorum közigazgatási egységét. Később az aquincumi polgárváros területéhez tartoztak.

Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.

A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítő Gellért püspököt (későbbi nevén Szent Gellértet).

Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, 15. századtól a hegyet Szent Gellért-hegynek is szokták nevezni.

1851-ben Haynau felépíttette tetején a Citadellát. Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta.

Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent Iván-barlang, melyben 1926-ban a franciaországi lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki – olvashatjuk a Wikipédián.

A sétautak mellett padok találhatóak, ráadásul nem is akármilyen ülőalkalmatosságok ezek.

Tudtad, mit lehet csinálni ezekkel a padokkal? Nagyot fogsz nézni, itt van róla a videó:

@vivienhernandezfr Pedig már vagy ezerszer jártam ott…#gellerthegy #budapest #foryou #foryoupage #nekedbelegyen ♬ Funny – Gold-Tiger

Oszd meg, hogy mások is láthassák!